Itt az ősz, a vezetők terveznek. Sokan kétségbeesve. Sokaknak oka is van rá. Óriási a bizonytalanság mind a gazdaságban, mind a vezetők egy részének a fejében. Sokan nem tudják, hogy mit tegyenek az akadályokkal.
A kockázatot be lehet árazni, a bizonytalanságot azonban nem – mondta Király Júlia, az MNB alelnöke a Joint Venture Szövetség által a vállalatok pénzügyi tervezésének segítésére szervezett mai konferencián. Márpedig szerinte ami ránk vár:
- lassuló külső kereslet,
- csökkenő belső kereslet,
- a vártnál magasabb infláció,
- szűk mozgástér,
- bizonytalan, nehéz év.
Gazdaságpolitikai fordulat nélkül pedig nem lesz változás.
Jelasity Radovan elnök-vezérigazgató (Erste Bank) előadásában a KPMG 250 nagyvállalatra kiterjedő felmérésére hivatkozva azt jelezte, hogy 87%-uk stagnálást, 13%-uk csökkenést vár a jövő évben. Saját felmérésük ezer kkv körében azt mutatta, hogy csak 20%-uk akar (tud?) hitelt felvenni. Költségcsökkentéssel viszont nem lehet ellensúlyozni a bevételhiányát.
Bizalmi válság van állam és állampolgár, vevő és eladó, adós és hitelező között dr. Balázs László elnök-vezérigazgató (Magyarországi Volksbank) szerint. A vállalatok a jóváhagyott hiteleket sem hívják le. Banki konszezusos vélemény szerint várhatóan 20% lesz a nem teljesítő hitelek aránya.
De akkor hogyan tovább?
A munkavállalók számára fontos, hogy döntésképes, irányt és jövőképet mutató vezetőt lássanak maguk előtt. Aki nem bizonytalan. Ezt a dolgozói igényt mérem a belső elkötelezettség-vizsgálatokban.
S ezt érzik a coaching kapcsán hozzám forduló vezetők is. Többen ugyanis azt kérik, hogy erősítsem meg őket. Nem akarnak bizonytalanok lenni. Szeretnének erősnek és stabilnak látszani. Érthető igyekezetük, hiszen a süllyedő hajót érezve megindul a menekülés – azaz a bizonytalanságot megérezve a legjobb munkavállalók, az üzletfelek, a vevők új utat keresnek.
Az üzleti szektorban viszont egyre nő a kétségbeesők, a bizonytalanok és a bizalmatlanok aránya.
A bizalmatlanság oldására – dr. Balázs László szerint – az üzletfelek személyes ismertsége lehet megoldás.
Értelemszerűen másként kezelünk egy ismert és egy kevésbé ismert embert. Legyen az akár munkavállalónk/kollégánk, akár üzleti partnerünk.
Hiába beszélek azonban a személyes ismertségről, a saját márkaépítés fontosságáról, hiába próbálok minél többeket fejleszteni, ha azt nem érzik saját bőrükön az érintettek. Márpedig addig kevesen érzik annak, míg van állásuk/ügyfelük. Utána rögtön világossá válik, miért is fontos a personal branding. Jól látom ezt a saját kapcsolati hálómban. Miután megégetted magad, már sokkal nehezebb fordítani és eredményt elérni. De nem lehetetlen…
Nem mindegy azonban, hogy milyen helyzetből indulsz neki. Más a lehetőséged, a jövőd akkor, ha bukott vezetőként, kirúgott szakemberként, gyengekezűként, bizonytalanként, sodródóként könyvelnek el – függetlenül attól, hogy milyen nagynevű is volt a céged. S megint más a szituáció, ha sikeresként avagy olyan emberként, aki mindent megtett, ami tőle telt (még ha most nem is sikerült).
Merthogy befolyásolható az, amit rólad gondolnak. Akárcsak a jövőd. A kérdés, hogy akarod-e befolyásolni, tudatosan teszel-e érte, s áldozol-e rá? (Nem a pénzre gondolok elsősorban.) Akár vezetőként, akár magánszemélyként.
Avagy elhiszed, hogy tőled függetlenül történnek a dolgok? Ezért hátradőlsz azzal, hogy majd csak lesz valami? Tőled (is) függ!
